Már jó ideje nagy népszerűségnek örvendenek a blogok. Eleinte internetes naplóként funkcionáltak, majd elkezdtek specializálódni. Ki-ki arról írt, ami érdekelte, és az, hogy éppen hogyan éli az életét, háttérbe szorult.
Aztán következtek a vlogok, amikor az ember felvette, ahogy elmondja a véleményét valamiről, "tudósított", megmutatta, merre járt. Majd ezek is elkezdtek specializálódni, voltak, akik énekeltek, divatbemutatót tartottak, vagy egyszerűen csak egy magán-show-t adtak le.

Egy kis késleltetéssel felfedezték ezeket a hírességek, kiadók, és elkezdték használni. Ők visszatértek ahhoz, hogy az életüket írják le, és egy-két szót, konkrét véleményt. Mert az ő életük érdekesebb. Vagy legalábbis többen kíváncsiak rá, mint holmi pórnépére.
Mondjuk ezt is lehet cáfolni, mert az én régi blogomnak, ami csak az életemről, és néha a véleményemről szólt, egész jó kis olvasottsága volt. Bár, ez lehet nem is azt cáfolja, amit eredetileg akartam...

A vlogok egy alfaja az, amikor az ember énekelget. Ezt sokan kezdték arra használni, hogy ilyen módon szerezzenek hírnevet, legyenek celebek, vagy akár sztárok. És amíg az ábra az, hogy ez így működik is néha, addig nincs megállás. Tele lesz az internet, mindenféle túlegós hülye picsával, meg raj kölyökkel, de hang nélkül.